What's Happening


Japán alapanyag ételek

ápr 11th, 2014 by Japán | 0

Mielőtt főzünk, be kell vásárolni. A japán háziasszonyok fele részben szupermarketekben vásárolnak, fele részben hagyományos kis családi boltokban. Érdekes, hogy pl. Tokioban sok nagy áruház élelmiszer részlege nem önkiszolgáló szupermarket, hanem sok kis külön pult.
A szupermarketek olyanok, mint a világ más részein, bár itt talán még több félkész és kész étel kapható. Szinte mindent lehet porban, konzervben, instant, mirelit kapni. Így aztán sokan már nem is tudják, hogyan kell készíteni ezeket. Viszont lehet kapni frissen sütött kész ételeket is, ami nagyon
Rizs (kome)

Nagyon kényesek a minőségére. Természetesen nagyon sok fajtája van. A legfőbb különbség, hogy általában rövid szemű, fényezett rizst használnak. Ettől lesz más az állaga. Előfordul még barna rizs is, és egy speciális ragadósabb fajtából készül a mochi (mint hallom Hawaiin is eszik, a receptet majd később). Nagyon drága a rizs, nem engednek importálni, így támogatják a kis rizstermelő földműveseket. Kilója 1500-2000 forint.
Daikon (jégcsapretek)
Főleg díszítésre és ízesítésre használják. Egy speciális vágási technikával 50 cm hosszú, 0,5 mm átmérőjű szálakra kellene vágni elvileg, de reszelve is megteszi. Egyébként a japán reszelők nem olyanok, mint a magyarok, inkább olyan, mint a szerecsendió reszelő, ami inkább pürésít.
Gobo (bojtorjángyökér)
Az egyik legnépszerűbb zöldségféle salátákban és főtt zöldséges ételekben. Külsőre a petrezselyemgyökérre hasonlít, de jó 1 méteres, az íze viszont sokkal enyhébb.
Hakusai (kínai kel)
Ezt szerencsére lehet kapni itthon is, sokat használják. Megnyugtatásul, ott is olyan tetűsek, mint itthon a piacon.
Kabocha (japán sütőtök)
Másfajta, mint itthon. Káposzta nagyságú, sötétzöld színű és puhább, édesebb. Keményebb magyar fajtával jól helyettesíthető.
Kyuri (japán uborka)
Sok savanyúság készül belőle. Állítják, hogy ez egy külön fajta, de szerintem egyszerűen egy kisebb kígyó uborka.
Moyashi (szójacsíra)
Ezt már sok helyen lehet kapni, nem használják olyan nagyon sokat, inkább csak kínai eredetű kajákba teszik.
Negi (póréhagyma)
Ezt nagyon gyakran használják, itthon többféle is van. Japánban csak azt használják, ami kb. 1m hosszú és 2cm átmérőjű.

Nasu (padlizsán)

Ebből csak a fiatal példányokat használják, 5-6 cm átmérőjű.
Renkon (lótuszgyökér)

Kínai boltokban fagyasztva, vagy konzervben kapható, savanyítva és főzve is eszik.
Satuma-imo (édesburgonya)
Vöröses színű hosszúkás alakú, nagyobb szupermarketekben, kínai boltokban kapható. Elég drága, de nem kell belőle nagyon sok. Tényleg jó édes és nagyon finom a tenpurában.
Shishitogarashi (kis zöldpaprika)
Ezzel nincs gond, csak ne legyen erős. Szintén finom tenpurának kisütve.
Shiitake (fagomba)
Ez a legtöbbet használt gomba. Kínai szakácskönyvekben, azt hiszem, ez szerepel illatos gomba néven. Erőteljesebb íze van, csökkenti a koleszterint, növeli a szexuális vágyat (állítólag). Egyes ételekben nyugodtan lehet shampiont használni helyette, de érdemes kipróbálni egyszer a shiitaket is.
Shungiku (ehető krizantém levél)
Egyes ételekhez nagyon jól illik, de ez abszolút beszerezhetetlen. Kicsit kesernyés íze van, esetleg spenótlevéllel helyettesíthetjük.
Takenoko (bambuszrügy)
Frissen egy kb. 20 cm magas világossárga kúp, vízben áztatják. Kínai boltokban már frissen is és konzervben is kapható.
Yuzu (citromféle)
Ez egy japán citromfajta, különleges ízzel. A szakácskönyv szerint citromlé és grépfrút keverékkel helyettesíthető.

Földrengés, cunami, atomerőmű katasztrófa Japánban

márc 23rd, 2011 by Japán | 1

A 2011. évben Japánra iszonyatos természeti katasztrófa sújtott le. Ez mind gazdasági, társadalmi szempontból súlyos terhet ró Japánra. Bár gazdaságilag nem a legfejlettebb terülteket érte a katasztrófa, így is legalább 300 milliárd dollár a kár, ami akár a világgazdaságra is hatással lehet. Az egész katasztrófa sorozat egy 9-es erősségű földrengéssel kezdődött, ami még Japánban sem megszokott. Ezt követte egy pusztító erejű cunami, amelyre a Fukusima atomerőműben nem tudtak felkészülni. Az atomerőmű olyan mértékben károsodott, hogy az egyes reaktorokat nem tudták leállítani és a hőmérséklet folyamatosan emelkedett és robbanásokat idézett elő. A légkörbe radioaktív anyagok kerültek szennyezve ezzel a környezetet. A helyreállítás hatalmas erőfeszítéseket kíván majd Japántól és valószínűleg több évtizedre veti vissza a fejlődést.

Japán éttermek Budapesten

okt 29th, 2010 by Japán | 0

Tokyo japán étterem
Cím: Budapest, Ajtósi Dürer sor 3.

Wasabi
Cím: Budapest, III. kerület, Szépvölgyi út 15.

Bambuszliget Japán Étterem
Cím: 1056 Budapest, Belgrád rakpart 18.

Fuji Japán Étterem
Cím: Budapest, II. kerület Csatárka út 54.

Kyoto étterem
Cím: 1051 Budapest, Roosvelt tér 7-8.

Planet Sushi Oktogon
Cím: Budapest, Oktogon tér 3.

Sushi Sei Sushi Bár
Cím: VII.kerület Budapest, Kazinczy utca 52/c.

Japán konyha: a sushi

feb 10th, 2009 by Japán | 0

A sushi-t szokták magyarul “savanyúnak” fordítni, de van ahol “hosszú élet költemény”. A Sushi valójában Kínából a Tang dinasztia idején terjedt át Japánba i.e. a VII. században. A XVII. században már rizsecetet használtak az erjedési folyamat meggyorsítására, valamint a sushi-rizs ízesítésére, de a préseléses folyamatot is alkalmazták.

A mai modern sushi Hanaya Yohei nevéhez köthető, aki 1820-ban Tokyo-ban nyitotta meg sushi boltját melynek neve “Yohei-zushi” volt. Ezt boltot tekinthetjük a mai sushi bárok ősének. Ennek köszönhetően a sushi rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert és több újítást is bevezetett (pl.: Nigri-zushi: A rizst téglalap alakúra formázzák össze, majd erre rakják rá a halcsíkot, vagy bármi más tengeri gyümölcsfélét, vagy zöldséget, Maki sushi: Kiterített bambuszra helyezik a szárított tengeri algalapot, amit kb.1 cm vastagon borítanak be rizzsel és a közepére rakják a halcsíkokat, vagy zöldségeket). Az első modern sushi-bár 1950-ben nyílt meg Osaka-ban, ekkorra Japánban már minden háztartásban általános ételnek számított a sushi és ezt követően indult el a sushi világhódító útjára.

Még több információ a sushi-ról a sushi portálon található.

 

Japán fővárosa: Tokió képekben

szept 9th, 2008 by Japán | 1

Tokió nappal

Tokió szürkületben

Tokió éjjel

Óriáspanda született a kobei állatkertben

szept 1st, 2008 by Japán | 0

2008. augusztus 26-án a kobei állatkertben adott életet bocsának Tan Tan nőstény óriáspanda. A kobei állatkert honlapján arról számolt be, hogy az újszülött óriáspanda néhány naposan elpusztult egyelőre ismeretlen okokból. 20 év után ez volt az első óriáspanda, amely mesterséges megtermékenyítést követően világra Japánban.

A szigetországban ez volt a negyedik óriáspanda, amely azóta született, hogy a japánok 1988-ban megkezdték a faj mesterséges megtermékenyítéssel történő szaporítását. Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) a Föld egyik leginkább kipusztulással fenyegetett állatfaja.

Élőhelye valaha Kínán kívül Délkelet-Ázsiára is kiterjedt, ám ma csupán mintegy 3000 panda élhet természetes rezervátumokban, a tengerszint feletti 2700-3700 méteres magasságban, bambuszerdőkkel borított hegyek között Szecsuanban, valamint a szomszédos Kanszu (Gansu) és Sanhszi (Shanxi) tartományban. A faj megmentésére nemzetközi tenyésztőprogram indult, amelyben mesterséges megtermékenyítéssel szaporítják e ritka állatokat.

Földrengések Japánban

aug 27th, 2008 by Japán | 0

A Japán-szigetek az ázsiai kontinens legfiatalabb területei közé tartoznak, a földtörténeti harmadidőszakban alakultak ki, a szárazföldi és tengeri időszakok ritmikus váltakozásának következtében. Lépcsős süllyedés különítette el őket a kontinenstől. Keletről hosszan elnyúló mélytengeri árkok kísérik (Japán-árok 10 374 m; Rjúkjú [Ryukyu]-árok 7479 m).
Japán földje még ma sincs nyugalomban. A fiatal kéregmozgással összefüggésben rendkívül erős a szeizmikusság és a vulkánosság. Évente mintegy ötezer gyengébb földrengést észlelnek. A pusztító erejűek 6-8 évenként sújtják az országot.

Időszámításunk kezdetétől 2200 földrengést jegyeztek fel. Az 1923. január 9-i szökőártól kísért földrengés Tokióban és Jokohamában 99 331 emberéletet követelt és hatalmas anyagi kárt okozott. A földrengésekkel - éppen gyakoriságuk miatt - és az ellenük való védekezéssel külön intézmények foglalkoznak Japánban.
A földrengés-zóna a mélytengeri árkot követi. A földrengések következtében díszlokációk, töréses szerkezetek, lesüllyedések, hegyomlások és parti teraszok képződtek.

A japán szigetvilág főbb földrajzi adatai

júl 29th, 2008 by Japán | 1

A japán szigetvilág Magyarországtól légvonalban több mint 9000 km-re található. A szigetvilág az eurázsiai kontinens keleti partja előtt, északkelet-délnyugati irányban, 3800 km hosszú ívben húzódik a 24-46. szélességi és a 123-149. hosszúsági fokok között. Északon az Ohotszki-tenger, nyugaton a Japán-tenger, keleten a Csendes-óceán mossa partjait.

A sok szigetből álló ország partszakaszainak hosszúsága meghaladja 26 000 km-t. A japán szigetvilág területe 337 643 négyzetkilométer, ami a Föld mindössze 0,3 százalékát foglalja el. Négy fő szigete közül a legnagyobb jelentőségű a központi fekvésű, 230 966 négyzetkilométer területű Honsú (Honshu)-sziget. A legdélibb a Kjúsú (Kyushu)-sziget 44 363 négyzetkilométer, a beltengerrel elválasztott Sikoku (Shikoku) 18 799 és az északi Hokkajdó (Hokkaido)-sziget 83 545 négyzetkilométer területű. 

Ezeken kívül még 3300 kisebb sziget, szigetecske vagy éppencsak a tengerből kiálló, lakatlan szikla tartozik Japánhoz. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a szigetvilág még ma is formálódik, amit a gyakori és erős földregések is jeleznek.

Az ország összterülete megközelítőleg a négyszerese, lakóinak száma pedig tizenegyszerese Magyarországénak, pedig a lakható területe alig több, mint hazánké.

Japán éghajlata és időjárása

júl 19th, 2008 by Japán | 1

Japán a mérsékelt égövben fekszik, de megtalálhatjuk területén a szubtrópusi hőséget és az északi vidékekre jellemző telet, a forró nyarat és a nagy havazást. Az éghajlat általában enyhe, Kalifornia és Franciaország déli részének klímájával rokon. A négy évszak határozottan elkülönül.

A tavasz a híres cseresznyevirágzásnak és a turisták megjelenésének az ideje. A nap ragyogásában fénylő, havas hegycsúcsok előtt virágzó cseresznyefák felejthetetlen látványt nyújtanak. Az enyhe, meleg és párás nyarat általában egy négy hétig tartó esős monszun időszak vezeti be június közepén. Az ősz rendkívül gazdag, színárnyalatokkal élénkíti a japán táj szépségét. Ragyogó napsütés és kellemes időjárás teszi vonzóvá a turisták számára. A tél általában enyhe, erős hideget csak az északi részeken, vagy a magasabb hegyek síparadicsomaiban tapasztalhatunk.

Japán éghajlatát a kelet-ázsiai monszun határozza meg. A nyugati partjaira a Japán-tengeren átzúgó téli monszun is hoz csapadékot. A keleti partján a Kuriso meleg áramlás, nyugati partján a Kuril áramlás ellentétesen befolyásolja a klímáját. Tokióban, amely Japán földrajzi középpontjának is tekinthető januárban 3,7 fok, áprilisban 13,1, júliusban 25, októberben pedig 16,7 fok az átlaghőmérséklet. A levegő páratartalma általában 60-70 fok körül alakul.

A csapadék bőséges, évente 1000 - 2500 mm között változik. Hó a hegyvidékeken esik, amely területeken síparadicsomok alakultak ki. A turizmusnak nem kedvez június második fele és július első fele, valamint szeptember, mert gyakran szakadó esővel és heves szélviharokkal jelentkeznek a tájfunok. Fontos megemlíteni, hogy tájfun idején nem érdemes Japánba utazni, mert gyakran komoly károkat okoz és emberáldozatot is követel. Egy évben általában 28-30 tájfun söpör végig Japánon.

Japán, a felkelő nap országa

júl 12th, 2008 by Japán | 0

A weboldal az ősi hagyományok és a modern technika vegyes képét mutató Japánt kísérli meg részletesen bemutatni turisztikai, gazdasági, kulturális, történelmi, művészeti és földrajzi szemszögből. Óriási Buddha szobrok, pagodás templomok, bensőséges hangulatú, ősi sintó szentélyek, keleti tündérmesék tornyaira emlékeztető várkastélyok, különös ívű hidak, különleges díszítésű kapuk, aranyozott csarnokok és gyönyörű japán kertek jellemzik a szigetország ősi világát. Hatalmas nemzeti parkok, vad hegyormok, lenyűgöző vízesések, tengerszemek, szurdokok, barlangok, gyógyfürdők, különös tengeröblök, szigetek és mesterségek gyöngykagylótelepek teszik vonzóvá a japán tájat a turisták számára.

Japán a világ 2. legnagyobb gazdaságaként különös hatással bír a világgazdasági folyamatokra. A japán vállalatok a fejlesztések tekintetében a világélvonalba tartoznak és különösen a robottechnika területén erős a szigetország (Japán rendelkezik a világ 720 000 dolgozó robotjából 410 000-rel). Az autóiparban a Toyota rövidesen megszerzi vagy már meg is szerezte a világ legnagyobb autógyártó címet az amerikai vetélytársaktól. A gazdasági eredmények különösen figyelemre méltóak, mivel Japán alig rendelkezik nyersanyagokkal.

Japán az egészségügyben példaértékű a világ többi országa számára. Japánnak születni jó, mert a hosszú és gazdag élet szinte garantált. A világon itt a legmagasabb várható élettartam, ami a nőknél 82 év, míg a férfiaknál 76 év.

Természetesen azért problémákkal is küzd a szigetország. Az egyik legnagyobb gond éppen a népesség elöregedése és az alacsony születési ráta, ami hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolja a szigetország kilátásait. Gyakoriak a térségben a földrengések, amelyek megkeserítik a helyi lakosok életét.

Az oldal ezt az érdekes és az átlagos magyar számára különös világot próbálja meg tematikusan feldolgozni és bemutatni. Szerencsésnek mondhatja az magát, aki már járt Japánban, mert egy szervezett utazás is drága ahhoz, hogy sokan láthassák a felkelő Nap országát.